Alapanyag megnevezése...
margarin

Alapanyag mértékegységei...
g,dkg

Tápanyagadatok... (100g élelmiszerben)
energia: 781kcal fehérje: 0g zsír: 0g szénhidrát: 0g

Alapanyag leírása...
A margarin már az 1860-as évek óta fontos szerepet játszik az iparosodott társadalmak diétázási szokásaiban. A termék gondolata azokban az időkben fogalmazódott meg Hippolyte Mège Mouriès francia kutató-kémikus fejében, amikor egyre nagyobb társadalmi nyomás jelentkezett a vaj tovább felhasználható és gazdaságosabb alternatívájának kifejlesztésére, a népesség vidékről városba áramlásával egyidőben. A termék gyöngyszerű fénye miatt Mouriès az új terméket margarinnak nevezte el a görög ‘margarites’ szó után, amely gyöngyöt jelent. Kereskedelmi forgalomba az 1870-es években vezette be a Jurgens holland vállalat. A margarin népszerűsége hamarosan világviszonylatban is megnőtt, mert felismerték, hogy ez egy értékes és gazdaságos élelmiszer. Ekkor még a margarin tipikusan többfajta növényi olajat tartalmazott és 80-90% közötti zsírtartalma volt. Feldolgozástól függően a margarinok a növényi olajok több változatát is tartalmazhatják. Az Egyesült Királyságban az erre a célra leggyakrabban használt olajok között szerepel a repcéből, napraforgómagból, szójából kivont olaj, a pálmaolaj és a pálmamagolaj. Napjaink margarinja Mouriès egyszerű fejlesztéséből és gyártási folyamataiból nőtte ki magát, és kiállta az idők próbáját. Nélkülözhetetlen vitaminok, úgymint A, D és E, aromák, só és tejszármazékok kerülnek hozzá, majd a végső keveréket emulgeálják, pasztőrizálják, majd hűtéssel megszilárdítják, mielőtt a csomagolásba kerül. A gyártás minden szakasza szigorú minőségi ellenőrzés alatt folyik. Az évek során változatos technológiai innovációk mentek végbe, melyek változatos felhasználású termékek létrejöttét eredményezték. Például ilyen a margarin is, amely csészékben kerül forgalomba, vagy azok a termékek, amelyek a hűtőből kivéve azonnal kenhetőek. Számos olyan egészséges termék is a piacra került, amely hozzájárulhat a diéta alatti zsírok/telített zsírok csökkentett beviteléhez, és olyan élelmiszerek is megjelentek, amelyek a zsírok különleges típusai közé tartozó egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Több olyan prémium kategóriába tartozó termék is van, amelyek vajas ízhatást és a növényi alapú termék számos előnyét nyújtják, például amelyeknek alacsony a telített zsírsavtartalma. 1853-ban a Franciaországban fellépő vajhiány következtében a francia kormány a hadsereg és a dolgozó népesség megfelelő zsírellátását szerette volna biztosítani, különösen egy Oroszországgal folytatott háború időszakában. 1866-ban Párizsi Világkiállítás, a francia kormány kutatási pályázatot hirdetett egy meglehetősen értékes, tápláló zsír kifejlesztésére, amely a vaj alternatívája lehet. 1866 és 1869 között Hippolyte Mège Mouriès feltalálta a margarin receptjét, miközben a császár tulajdonában lévő Ferme Imperiale de la Faisanderie-nek dolgozott Vincenneds-ben. 1869-ben a margarint szabadalmaztatták Franciaországban és Angliában. 1872 és 1889 között felépültek az első margaringyárak szerte a világon (Németország, Ausztria, USA, Norvégia, Svédország, Dánia, Anglia). 1939-ben Dánia és Hollandia - akik ekkortájt a fő vajkészítő nemzetek közé tartoztak - német megszállás alá került, így a vajkészletek megcsappantak; ezáltal a háborús élelmiszer-jegyrendszer mind a vajra, mind a margarinra bevezetésre került. Annak érdekében, hogy az egyenlőtlenségeket csökkentsék és hogy a kormány azon kívánságának is eleget tegyenek, hogy a megélhetési költségeket mérsékeljék, a brit margarinipar önként márkajelzés nélkülivé tette és standardizálta a csomagolásait. Ezt a folyamatot egy központi szervezet, a Marcome Ltd. irányította, az Élelmiszerügyi Minisztériummal együttműködésben. Két típusú termék készült: a drágább Special és az olcsóbb Standard. Az egyikből befolyó profit támogatta a másikat. Annak következtében, hogy az olajok és a zsírok hiánya a háború után még sokáig folyamatosan fennállt, a szabályozások 1954-ig érvényben maradtak. 1940-ben köszönhetően a háború alatti szegényes táplálkozásnak, törvényileg elrendelték vitaminok hozzáadását a margarinhoz, amely kiegyenlítette a margarin egyetlen tápértékbeli hiányosságát a vajjal szemben. 1960-as évek mutatták be az első csészés margarinokat. 1964-ben az első, többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag és telített zsírsavakban szegény margarint bevezették. 1969-ben jelentek meg az alacsony zsírtartalmú (40%) margarinok a piacon. 1980-ban a lágy margarinok eladásai kezdik lekörözni a fóliás keményebb állagú kocka és tégla margarinokét. 1988-ban a nagyon alacsony zsírtartalmú (20%) margarinok bevezették. 1991-ben az első, olívaolajat tartalmazó margarin bevezették. 1994-ben a COMA jelentéséből az derült ki, hogy az 1984 óta eltelt évtizedben a margarin szektorban jellemző átlagos teljes zsírtartalom, 81%-ról 69%-ra csökkent, míg a telített zsírsavtartalom 22%-ra. Az Európai Unió körvonalazta a termékstandardokat a Kenhető Zsírok Szabályzatában. 2007-ben a zsírtartalom még tovább csökkent a táplálkozási trendeknek megfelelően. A csészés margarinok zsírtartalma jellemzően 40-60% között van. Forrás: http://hu.wikipedia.org